Férjem muszlimnak vallja magát, de nem úgy kell őt elképzelni, mint ahogy a tévé mutatja. Első sorban nem nagyon gyakorolja a vallását, nem imádkozik rendszeresen, szereti a sört is, nem tartja meg a böjtöt, megeszi a disznó húst is,... Másodsorban, mégha jobb hivő is lenne, mint az apja vagy a testvére, akkor sem hasonlítana a "tévés arab mintára".
Nem voltam még arab országban, nem tudom, h hogy élnek ott, de azt tudom, h a TV sok mindent eltúloz, elmásít, butít. Sokszor beszélgetünk a vallásokról, és akkor döbbentem rá, h több közös van az iszlámban és a katolikus hitben, mint ellentét, és az iszlám nem egy furcsa ázsiai hit, amit nehéz megérteni, ahogy a tv előadja. Ezért gondoltam, írok egy kicsit erről a témáról, bár a mindennapjainkban nem igazán van jelen.
Albániában az iszlám a fő vallások egyike, de nehéz megbecsülni a hívők számát. (
erről már írtam korábban)
Ramadán - perzsa kiejtés alapján ramazán az iszlám holdnaptár 9. hónapja, amely alatt a muszlimok napkeltétől-napnyugtáig böjtölnek.
Eredete: Az arab eredetű „ramida” szóból származik, amely szárazságot, hőséget jelent. Ramadán hónapban arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamednek akaratát. A hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám hit szerint ilyenkor a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka.
Naptári elhelyezkedése: Mivel az iszlám naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, így az ünnep ahhoz képest folyamatosan vándorol, évről évre más időpontra, általában 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben.
A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző, sabán hónap végén nagyhitű, megbízható emberek hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a böjti hónap végén is. Egy-egy felhős éjszaka vagy éles szemű muzulmán így akár napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt.
2011-ben augusztus 1–29, 2012-ben július 20 - augusztus 18 között ünneplik.
A 2009-es ramadán augusztus 22-én, szombaton napnyugta után kezdődött meg az iszlám világ nagy részén, ám Törökországban és a Balkánon egy nappal hamarabb.
Vallásos előírások: A hívőknek 30 napos böjtöt kell tartaniuk, amitől a test és a lélek megtisztulását várják. Napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, a zenehallgatástól, a nemi kapcsolattól, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. Mivel a böjt a nap járásától függ, északabbra fekvő országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak.
A ramadán másik lényeges eleme a vallásos elmélyülés. A hivők naponta ellátogatnak a mecsetbe, ahol a Koránt tanulmányozzák, és a ramadáni estéken az esti imát követően taravih imát végeznek, mely nyolc, húsz vagy harminckettő rakából, azaz imaszakaszból áll. A böjt hónapjának fontos szociális szerepe is van. Napnyugta után csoportos étkezést, iftárt tartanak, ahova meghívják a családtagokat és a barátokat. A ramadán végén hatalmas közösségi lakomát rendeznek, és a szeretetük jeléül adakoznak a szegényeknek is. A ramadáni adakozás (arabul: zakat-ul-fitr vagy szadakat-ul-fitr) kötelező minden muszlim számára, aki legalább egy napi élelemmel bír.
A ramadán mindenki számára kötelező, aki nem beteg vagy utazó, az iszlám öt alappillérének egyike a vallás, az ima, a zarándoklat és a szegényeknek adandó alamizsna mellett. A beteg és az utazó köteles később az elmulasztott napokat bepótolni.
(wikipédia)
