2011. november 11., péntek

Halva

Mi ez?

Magyarul furcsán hangzik ez a név, de hát vannak ilyenek. Ez egy édességféle, pontosabban 2 különböző étel neve is. Itt Görögben mind a kettőnek ugyanaz a neve, halva. Olvastam több magyar oldalon, h helyesebb ha halvas-nak, helvá-nak vagy halavá-nak hívjuk, h megkülömböztethető legyen, de én inkább maradok az eredetinél. Wikipédiából megtudtam, h a szó arab és édeset jelent. Elterjedt egész sok helyen, Ázsia déli részén, Észak-Afrikában, a Balkánon,...


Halva 1: ez az első alkalommal a kedvencem lett. Alapja a tahini (szezámmagpüré). Nagyon sok ízben lehet kapni, natúran, kakaósan, mandulával, más diófélékkel, mézzel. Sajnos nem tudom, h kell készíteni.
Más országokban készítik még napraforgómagból (kóstoltam és az is finom) és más diófélékből is.


Halva 2: ezzel sokáig nem szimpatizáltam, de az utóbbi időben többször is ettem, és ma elhatároztam, h itthon is kipróbálom. Ennek az alapja a liszt/dara.

Albánia (hallvë): a wiki szerint ott eltejedt az egyszerű lisztből készült változat is, de nem ritka a kukurica lisztes sem. Erről nem tudok mit írni, nem láttam és nem kóstoltam még. (Rákérdeztem, készítik fehér és teljes kiörlésű liszttel, kukoricaliszttel is. Ünnepekkor is esznek halvát, de pl. halotti tor hagyományos étele is.) Tapasztalatom szerint az albánok nem igazán készítenek édességeket. Náluk nincs az, h hétvége - mit süssünk? Másrészt, a hagyományos fajtákon kívül (baklava, ravani,... amik az egész balkánon megtalálhatók) nem tudnak sütni a háziasszonyok. Ezt nem tudom mennyire igaz az egész országra, lehet h csak az összes kivételt én ismerem.

Görögország (χαλβάς): a durum búzadarás alaprecept arányai 1:2:3:4 (olaj-dara-cukor-víz).

Először a szirupot kell elkészíteni: felforralni a cukros vizet, összefőzni, h a cukor olvadjon el. (Én sokaltam a cukrot, ezért csak másfél csésze cukrot használtam és kevés mézet. Ízesítésnek még tettem bele narancshéjat, fahéjat és kevés narancslevet. Így is elég édes volt számomra, nem bántam meg.)
Majd a darát pirosra pirítani és hozzáönteni a szirupot. Itt vigyázni kell, sok gőz jön belőle.
Még egy kicsit kell főzni, h kása állagú legyen. Ha kész lehet bele tenni diót, illik hozzá.
Legszebb ha vmi formát vesz fel. Hűlés közben szépen összeáll, és az olajossága miatt egyszerűen kijőn minden formából.
Egyszerű, gyors és finom.



az enyém ilyen lett, szépen szeletelhető

2011. november 7., hétfő

Bajrám

Ahogy már korábban is említettem, férjem Albániából származik, családja az iszlámot tartja a vallásának. Ezt nem úgy kell elképzelni, mint ahogy a tv-ben szokták mutatni (pl. náluk, és egész Albániában a nők egyáltalán nem hordanak hosszú ruhákat, kendőket).

A mindennapi életünkben ez nem nagyon mutatkozik meg. Azért írok csak róla, mert szeretném egy cseppet megmutatni ezt a vallást is, szerintem nagyon sokan csak nagyon keveset tudnak róla. Így voltam én is. Férjemmel szeretünk a vallásról, Istenről és más ilyen témákról beszélgetni. Néha mond nagyon érdekes dolgokat is.

Tegnap volt Bajram ünnepe (ezt így hívják albánul, magyarul áldozati ünnep talán). Nem volt semmi különös, a férjem testvéreivel együtt grilleztünk. Ettünk, ittunk, jól éreztük magunkat. Ez inkább olyan tipikus vasárnapnak tűnik számomra, ha összevesszük a kerti sütést és a családlátogatást.

Egyszer voltam Albániában is ezidőtájt. Már nem nagyon emlékszem pontosan. Azt tudom, h reggel vágtak vmilyen állatot, talán kecskét vagy bárányt. Délután meglátogattunk pár rokont és annak a kecskének az egy negyed részét odaajándékoztuk az egyik rokonnak. Ezt egy szép szokásnak tartom, álltalában olyat választanak, aki a legszegényebb és annak adják oda.
A muszlimok nem csak ünnepnapokon járnak mecsetbe, de minden nap. Ilyenkor azért lehet h többen. Tirana leghíresebb mecsetje előtt is nagyon sokan gyűlnek össze, ezt csak a hírekből láttam.

Mit is ünnepelnek ilyenkor?
Amit a Bibliából is ismerhetünk, amikor Ábrahám fel akarta áldozni egyetlen fiát Istennek, de végül is Istennek elég volt a szándék és egy bárányt küldött, h azt áldozzák fel a fiú helyett.
Változó ünnep.

- pár link, ahol pontosabban tudnak róla írni wikipedia és az iszlam.com


2011. november 4., péntek

Neve nincs gyümölcs


Ezt a gyümölcsöt tavaly fedeztem fel. Itt, Zakynthoszon a hegyekbe vezető út tele van ezzel a bokorral. Nem ismertem, nem is láttam sehol, de a férjem biztatott, hogy ő ismeri és ehető. Kicsit bizalmatlanul, de megkóstoltam. Íze édeskés, de a külseje kicsit szúrós, ami hasonlít a litcsihez, de ennél nem érdemes leszedni.
Majd még ugyanabban a hónapban elmentünk Albániába, megnéztük Tirana Dajthi hegyét, és az út tele volt ilyen fákkal. A városban is láttam, h több helyen árulják.

Ezután próbáltam beazonosítani, rákeresni, h mi is a neve, esetleg mire is jó. Nagy nehezen rátaláltam a wikipediaban, de nem sok mindent ír róla - Arbutus - csak annyit említ, h inkább lekvárnak és likőrnek, brandynek hasznalják fel.
görögül - kumaro (κούμαρο)
albánul - mareja, mare

Ősszel, októbertől decemberig terem gyümölcs rajta.