2012. május 3., csütörtök

Hydra

Neve: ókorban Hydréa volt, ami vizet jelent és a szigeten lévő forrásokra utalt. Ma már nincsenek.
Fekvése: Égei-tenger, a Szaróni szigetcsoport tagja
Területe: 64,4 km² (kb. 19 km hosszú és 3-4 km széles)
Népesség: kb. 2700 fő
Legmagasabb pont: 590m, Vlichosz
Hivatalos weboldalja: hydra.com.gr
Odautazás: 
hajóval: több helyről is, pl. Pireusz, Ermioni, Metoxi (legközelebbi pont),  Tolo
helikopterrel
Érdekessége: a szigeten semmilyen jármű nem közlekedhet (kivétel pár szállitó jármű), a kerékpár is tilos (angol wikipedia szerint biciklit lehet használni, más oldalak szerint nem, ennek a tiltásnak az értelmét nem értem, de nem láttunk egyet sem)
Turizmus: a helyiek főleg a turizmusból élnek, a kirándulók legnagyobb része Athénból érkezik 


Megálltunk Ermioniban, rákérdeztünk Hydrára menő hajóra. (Április vége volt) nem ment sűrűn, 5 órával később lett volna csak hajó és jóval drágább is. Elmentünk Metoxiba. Ez egy kis móló és parkoló. Sok hidrai lakosnak is itt van az autója. Egyetlen egy tábla van, ami csak a kereszteződésben figyelmeztet. Előtte pár kilométerrel van egy nagy hotel komplexum vmi Hydra Porto a neve.  Menetrendszerinti hajó (fehér - Freedom I,II ) 6,50 euró fejenként, kb. 2 óránként jár, az út 15 perc. Piros vizitaxi jóval kisebb egy útra 35 euró. Amikor mi mentünk már volt utasa, így csak 20 eurót kért, de lealkuttuk 15-re. Jól jártunk, mert a komp is 13 euro lett volna 2 személyre, és nem kellett 2 órát várakoznunk.
De az út számomra szörnyű volt. Az nem is zavart volna h gyorsan megy és pattog a vízen, de az egész csónak beleremegett, rezgett, zörgött az egész. Tényleg féltem h ott fog összetörni a tenger közepén. Szerintem a német nő mellettem egész úton nevetett magában rajtam, de nem baj, legalább jó napja volt. De ez még nem volt elég, még egyenesen sem állt az a szerencsétlen hajó. Egyik oldalán ültünk hárman, a másik oldalán volt a német nő férje (nem volt kövér), szerintem az ő oldalára lejtett. Az meg már tényleg csak plusz h egypárszor a hullám jó bevágott a kabinba, pedig csendes volt a tenger. A végtelennek tűnő 10 perc alatt már az is eszembe jutott h inkább beválaltam volna egy éjszakát a kanyonban (előző nap sztorija). Közben megkérem férjemet ne beszélgessen a söfőrrel, hagyja őt figyelni az útra, erre a vezető hátrafordul felém....
Végre megérkeztünk. Erre ez fogad, kicsi, üres, lepukkadt hely. 
  



Ez (Kamini) a fővárostól jobbra (nyugatra) van, a német turistáknak innen közelebb volt a hotelfoglalásuk. A taxis kedves volt el akart vinni a városba, de mondta h át is sétálhatunk,  szép a táj és az út a tenger mellett halad. Így végülis jól jártunk, több mindent láttunk. A sétányon sétálva már tetszett a sziget.








A városban 2-3 móló is volt, teli halászhajókkal, yachtokkal, vizitaxikkal.

Bár a képen nem látni, de ennek az állatnak hosszú szőre volt.

A legtöbb ház fehér volt, de voltak kőházak is.


 





Tornaterem!!? Aki az itteni sétáktól (hegyre fel-le, lépcsők, távolságok) nem lesz fitt, az reménytelen.  Súlyzózásképp  megteszi a bevásárló szatyor is.

A város keleti oldala. 



Hidrofoil Athénból, az út csak másfél óra.




A szigeten tötöttünk 3-4 órát. Nekem nagyon tetszett. Beülni valahová már nem volt időnk. 2-3 pékségbe benéztem, nem árultak semmi különlegeset. Szerettem volna venni amigdalota-t, helyi mandulás süti (fő alkotóelemei - tört mandula, cukor, rózsavíz, szegfüszeggel a tetején), de nem találtam. Nem sajnáltam nagyon, mert úgy olvastam máshol is lehet venni. Választottam egy diós süteményt, de végülis nem vettem meg, mert nem éreztem méltányosnak az 5,50 eurót egy szeletért. Azt is olvastam h drága a sziget, ezért egy két étterem menüjét, tábláját gyprsan megnéztem, nem tűnt többnek. Az ételek közt feltünt a fáva, sárgaborsópüré (4,90 volt ha jól emlékszem). Ezt pont az előző héten próbáltam ki, zakinthoszi éttermekben még nem láttam, szerintem errefelé nem jellemző.
Visszafelé már a menetrendszerinti nagyobb hajóval mentünk, az út tökéletes volt, gyorsan ment és egyenletesen.


A szigetnek van ingyenes füzetkéje, térképpel (angol, görög nyelven). Ebben olvastam h június utolsó hétvégéjén csatát rendeznek a függetlenségi harc emlékére (1821), októberben Rebétiko (görög néptánc) konferenciát rendeznek. Érdekes lehet még a Húsvét és Karnevált is rendeznek.  Ezen kívül Hydrát még a művészek szigetének tartják.


Végülis amigdalotát nem ettem, neten rákerestem de külömböző recepteket találtam. Angolul vannak:  első (mandula, cukor, búzadara, narancsvirágvíz, vaj, szegfűszeg), második (tojás, citromlé, mandula, cukor, zsemlemorzsa, vanília, rózsavíz). 


Hydra zászlaja a függetlenségi harc alatt, szinte minden méterben találkozhatunk vele.








2012. április 26., csütörtök

Görög származású hírességek

Most olvastam, hogy Jennifer Aniston talán Görögországban, pontosabban Krétán fogja tartani a következő esküvőjét. Általában nem érdekelnek az effajta hírek, nem is tudom hogy miért néztem bele. Ami újság volt nekem, hogy Jennifer Aniston görög. Az apja, Jannis Anastasakis, krétai, de amerikába költölzés után megváltoztatta a nevét Anistonra, szintén szinész. Jennifer már Amerikában született, de egy évet élt Görögországban is.

Akit érdekelnek a görög származású hírességek wikipediában talál egy listát az amerikai állampolgársággal rendelkezőkről. ITT. 

2012. április 25., szerda

Húsvét 2012

Az időjárás miatt elhalasztottuk a kirándulást, így itthon maradtunk. A jó oldala az volt, h ünnepélyesebbnek tűnt ez a Húsvét, mint máskor. Vallási ünnephez hozzátartozik a misére járás is. Szerintem. A nem szezon időszakban (télen) csak ritkán van katolikus szentmise a szigeten. Nincs pap, igy Kefalóniáról vagy Pátrából kell jönnie. Az idén (talán Korfuról) jött egy ferences pap és az egész hétvégén "dolgozott".
Szombaton megsütöttem a tsurekit, húsvéti kalácsot.

Vasárnap reggel még szakadt az eső, de utána szerencsére minden ok volt, kicsit felhős volt, de napsütéses meleg nap lett végül is. Délelőtt még elmentünk a városba a szentmisére. Dél körül jöttek a sógoromék, velük együtt grilleztünk. Mink csak négy és felen voltun, amiből én és a sógornőm nem nagy húsevő, ezért mi csak csibemellet és marhaszeletet sütöttünk főételnek. Ezen kívül volt még paridákia (csont kevés hússal, sok zsírral), saláták, tzatziki, skordopsomo (sült füszeres kenyér), feta, olíva, virslivel töltött kis piták (levelestésztaban), pirostojás és míg várakoztunk ott voltak a sósak és édességek (kalács és kuluri). Egész délutánt együtt töltöttük, este elmentünk a többi közeli ismerőshöz kellemes húsvétot kívánni.

Húsvétvasárnapi görög szokás a báránysütés általában nagyobb családi, ill. baráti körben. A bárány elkészítéséről (és más hagyományos ételekről - kokoretsi, majeritsa) nagyon részletes leírást lehet olvasni a görögkonyha oldalán.

Kokoretsi - belsőségek nyársra húzva, béllel áttekerve - balkán és eredetileg török étel, Albániában ugyanezen a néven megtalálható és ott is, itt is egész évben kapható.

2012. április 17., kedd

Tsoureki és mahlep

Tsoureki (τσουρέκι, ejtsd curéki) - görög kalács, Húsvétkor szokás piros tojással díszíteni
Mahlep vagy mahlab (μαχλέπι, mahlépi) - cseresznyemag belsejében található pici, keserű mag

Görögországban az elmúlt hétvégén volt Húsvét, vagyis az idei katolikus húsvéthoz képest egy hét eltéréssel. Nem tudom mi szerint határozza meg az ortodox egyház az ünnep dátumát, de úgy tudom nem csak itt ünnepelték most. Van hogy egybeesik a római katolikus húsvéttal, van h nem. Görögországban nagyon kevés római katolikus is van, főleg külföldiek. Ők/Mi is most ünnepeltünk. Így egyszerűbb, aki dolgozik, szabadot kap (péntek, hétfő), külömböző vallású vagy vegyes családok együtt ünnepelhetnek.

Idén az időjárás nem tűnt túl jónak, de azért vasárnap elég jó időnk lett. Nagyhét alatt borús, esős, szeles napok voltak (tegnap is és ma is hasonló) és a hegyekben még havazott is. Kirándulást terveztünk, de inkább lemondtuk. Grillezéssel is úgy voltunk, h vagy lesz vagy nem, de azért bíztam benne. Van egy elméletem, szomorú napokon (nagyhét) mindig rossz az idő, ünnepnapkor muszaj jó időnek lennie, mert mindenki vidámabb és azt akarja. És be is jött.

Ezért maradtunk itthon, és akkor gondolta, ideje kipróbálni a kalácsot mahleppel. Vettem ilyen magokat, nem volt drága, egy zacskó (8 g, minimum 5x-re fel lehet használni) 55 centbe kerül. Masztikát drágálottam, 3 euró egy adag, majd máskor vmi másba megveszem. Visszatérve a mahlephez, mielőtt beletettem a tésztába, megkóstoltam, hát nem kellett volna, nagyon keserű. De azért beletettem és nem bántam meg. Egy teljesen más ízvilágot hozott és az illata, olyan volt a konyha mint amikor pékség mellett sétálok el. Eddig nem is tudtam mi ez az illat, hisz kalácssütésben sincs nagy tapasztalatom.

Receptet a neten kerestem, összehasonlítottam és végül ezt a két receptet választottam. Hozzávalók aránya teljesen megegyezik, fahéj és feta szárított élesztőt használ míg házisáfrány frissből kovászt készít előre. Én 60 dkg lisztből fontam két darab 40 cm hosszú kalácsot. Szerintem nagyon jól sikerült. Aki szereti a kalácsokat, érdemes kipróbálni ezzel az új fűszerezéssel is.
Hozzávalók: liszt, tojás, vaj, élesztő, cukor, tej, só, mahlep, masztik, reszelt narancs- és citromhéj
Elkészítés a fenti linkek megtalálható.

életem első fonyott kalácsa:
gondoltam egy kicsit kidíszítem, de a másodiknál már abbahagytam, mert nem tudtam hogy fog kinézni sütés után... két kalács közt a tészta csak maradék
készen:


2012. április 16., hétfő

Mert a nevetés egeszséges

Most láttam, de nagyon tetszett. Szicíliáról szól, nem tudok hozzászólni, még nem jártam ott, de gondoltam a mediterrán témába belefér. Ha lenne vmi hasonló görög vagy albán tapasztalattal, szívesen megnézném. Húsfajtára rákérdezni állathangon itt is megy.

2012. április 7., szombat

Hóteve


Tunézia 2012. 2. 4

Persze hol máshol botlottam volna bele, mint a facebookon, de attól még a kép eredeti, legalábbis azt állítják. Kommentek közt van pár infó is, h a hegyekben nem meglepő a hó. Azt hiszem ez a kép a Szaharában lett készítve, a hó alatt látni is a homokot. És emlékszem h a rádióban is bemondták h hó hullott a Szaharában, akkor meleg, napsütéses nap volt Albániában.


Villámok

Chris Kotsiopoulos képe. Villámok Ikaria szigetnél. Természetesen nem eredeti kép, 70 fénykép van összeolvasztva.

Blog ajánló

Életem a görögökkel.... avagy, görög felesége lettem

A naplóregény 43 fejezetből áll és a története egyszerű, de ahogy mindenki élete más, ezért ez is egyedi. Az első részek helyszíne még Erdély, majd lassan áttér Görögországra. Sok érdekes dolgot megemlít a szokásokról, és az akkori életről. A novella második felében inkább már csak a férfi-nő kapcsolat kap szerepet, az érzelmek. Szerintem az írónő nagyon tehetséges, úgy fűzi az elbeszéléseket, h élvezettel lehessen olvasni. Én az utóbbi 2 hónapban nagy lelkesedéssel vártam az új részeket. Nekem nagyon tetszett, ezért is ajánlom.

Most, Húsvét hétvégén megtekinthető az egész mű, de csak úgy van értelme, ha elejétől, egyesivel el van olvasva minden fejezete. link

2012. április 3., kedd

Narancs másképp


Lassan vége a narancsszezonnak. Maradt még pár darabom és akkor rátaláltam a vodkazselé receptjére és tudtam h ezt nekem ki kell próbálnom. Gyümölcs megvolt hozzá, zselé is, mert egyszer véletlenül zselatin helyett azt vettem és még semmire sem használtam, hát itt az ideje. Másik alapanyag a vodka, az nem volt, és nem is szándékoztam csak ezért venni. Volt viszont arany tequilám, hát így dolgoztam át a receptet. Nem fényképeztem, ezért a nosalty.hu-ról van a kép.

Hozzávalók:
- eredeti recept:
3 narancs, 4-5 ek vodka, 175 ml víz, színtelen express tortazselé
- én változatom:
2-3 narancs, 4 ek arany tequila, 175 ml víz, fahéj, tortazselé

Elkészítés, az eredeti szerint, link fentebb.


Fürdőszoba

Betettem egy új címkét - mindennapok - és ez azokat a kis külömbségeket akarja megmutatni amik eltérnek a hétköznapokban.

Talán ebben a kis helyiségben van a legtöbb:
- a WC is a fürdőszobában van, nem építik külön
- WC: nem lehet a papírt beledobni, mellette a kukában gyűlik
- néha a mennyezet alacsonyabban van, mert ott helyezkedik el a bojler és/vagy rakodótérnek is lehet használni, neve is van - patari
- meleg víz: bojler esetében tudjuk honnan jön, itt ahol most lakunk csak akkor van meleg víz ha előtte bekapcsoljuk kb. 15 percre, nem automatikus, mint otthon megszoktam. Másik lehetőség a Nappal felmelegített víz, ezek azok a "két tábla és egy henger alakú tároló" a házak tetején vagy az udvarban.
- víz: télen nem gond, de nyáron nincs 24 órában, erre van kint a ház mellett tároló, amiből majd motor segítségével jut be a vízvezetékbe amikor szükséges
- ami a legjobban zavar - nincs se konektor, se villanykapcsoló a fürdőben - biztonsági okok miatt, de már az újabb házakban csak a kapcsolót hagyják kívül

Egy kis zene

Kertészkedés

Napokban elültettük a palántákat - paradicsomot, paprikákat, uborkát, cukkinit, padlizsánt. Ezek a fő szezonnövények. De ilyenkor van itt az ideje a dinnyeféléknek is.
Ekkor jutott eszembe, h meg kellene említeni a legnagyobb külömbséget - itt Görögországban és gondolom más mediterrán országokban is, egész évben lehet a kertbe ültetni és még nem is kell hozzá fólia vagy üvegház. Téli növények: káposzta, brokkoli, karfiol, hagymafélék, spenót, salátafélék, (azt hiszem az articsóka is). Akinek viszont van fóliája, paradicsomot is ehet akár.
Meglepetesemre elkezdett virágozni az eper is, míg véletlenül nem vágtam bele a kapával :(

Kertészkedés mellett a görögök szeretnek vad növényeket is gyűjtögetni.

2012. március 22., csütörtök

Treleçe (trelécse)

Ha beülünk valahova, mindig megnézem a menüt, hátha találok rajta vmi újat. Most a desszerteknél keresgéltem, ez az egy édesség ami mindenhol megtalálható volt. Ezen kívül nem nagy választék volt, baklava (de azt már ismerem), gyümölcstál, meg vmi pudingos-krémes pohár (vmi ekmek, nem rossz, de nem rajongok a hasonlókért). Először azt hittem h albán, mert tényleg mindenhol lehetett kapni, de amikor a recept után keresgéltem láttam h latin amerikai sütiről van szó (tres leches). Férjem nem ismerte, de még akkor sem csodálkoztam volna ezen ha tipikus albán konyha része lett volna. Wikipedia szerint a 2000-res év környékén kezdett közkedvelt lenni Albániában.

Kinézete: piskótás jellegű, tetején karamell. Hasonlóan a baklavához és társaihoz, le van öntve, ebben az esetben tejes folyadékkal. Szintén jól megszívja magát, így nem szárad ki. Ahol először rendeltünk, friss házi volt, és ahogy a villával vágni szerettem volna úgy folyt ki a szivacsszerű tészta lyukai közül a tej, nagyon érdekes volt. Második helyen már ez nem tűnt olyan mutatósnak. és a süti se volt olyan szép magas.

Megpróbálkoztam vele én is itthon. Végeredmény sokkal de sokkal finomabb volt, csak hát a kinézete nem hasonlított arra. Nekem is lapos lett, de nem volt kisebb tepszim. Az összes folyadékot felitta és egy csepp se jött ki belőle vágásnál, lehet h kevés volt a tej? De a piskóta sem sikeredett levegősre. Azért 2 nap alatt elfogyott.

Hozzávalók:
1 és 1/4 csésze liszt
1 kk szóda
1 csésze cukor
1/3 csésze olaj
5 tojás
2 kk vanília
1 és 1/2 csésze tej
1 csésze sűrített tej (én édesítettett használtam mert a többi latin amerikai receptben úgy volt írva)
1 és 3/4 csésze tejszín
1 ek rum
kevés só

Elkészítés:
1
- liszt + szóda + só
- másik edényben: olaj + tojás + cukor + vanília = jól összekeverni + fél csésze tej majd lassan hozzáadagolni a lisztes keveréket
- kivajazott- lisztes tepsziben sütöttem. A recept 160 fokos meleget ír és kb. 30-40 perces sütési időt.
- amikor kész, ki kell hűteni, megszurkálni és fél órára hűtőbe rakni
2
- ezalatt elkészül az öntet: 1 csésze tej + 1 cs sűrített tej + 1 cs tejszín + rum. Nem kell főzni csak összekeverni és már mehet is a hideg piskótára és vissza a hűtőbe.
3
- a "karamellt" a tetejére a maradék tejszínből, 1 kk vaníliából, 1 ek cukorból készítik. Én nem próbáltam ki, nem is tudom milyen lehet az íze azért írtam idézőjelbe. Albán szövegből fordítottam (google a barátom), és nem volt világos, de gondolom össze kell főzni.

Még annyit, h a neve 3 tejet jelent.


2012. március 20., kedd

Március 14. - Dita e Verës - A nyár napja

Ma van március 20-a, a tavasz első napja, kicsit elmaradtam a blogolással. Nem olyan sietősek nálam a dolgok, mint az albánoknál, akik már múlt héten a nyarat ünnepelték.

Mióta itt élek, azóta én is csak 2 részre osztom az évet - nyárra, amikor dolgozok, turisták jönnek meg télre, amikor kicsit hidegebb van és jórészt otthon vagyok, relaxálok. Persze Görögország hegyvidékes részein rendes tél van. Hasonlóan van Albánia is.

Albánia legnagyobb pogány ünnepe március 14. Nyár napjának hívnak és a természet újjáébredését és a tél elhagyását jelképezi.
Szokások:
- a korán kelő vízzel ébreszti a többieket (idén elfelejtettem, de tavaly egy fél pohárral leöntöttem férjemet)
- tojástörős verseny: mindenkinek főznek tojást amit majd egymáshoz ütnek, az nyer akié a legkeményebb
- északi részeken fákat, gallyakat gyűjtenek a gyerekek és este felgyújtják, itt is versenyeznek kié a legnagyobb tűz
- ballakum - elbasani (város) édesség - még nem találkoztam vele, de ezt találtam hagyományos ételnek


2012. március 8., csütörtök

Thesszaloniki

Fehér torony, Thesszalonik jelképe. A központ kicsit arrébb van, Arisztotelész tér.


Összehasonlítva Zakynthosszal:

- teljesen olyan érzésem volt, mintha nem is Görögországban lennék. Bár görög nyelvet hallottam mindenhol, de minden nagyon másnak tűnt.
- a város formája is külömböző, az épületek kicsit magasabbak a megszokotnál, nagy terek, régi épületmaradványok vannak mindenhol
- ott a tenger is, de nem annyira jellegzetes, lehet h nyáron szebb, most ilyen borúsas időnk volt.
- más (gyors) ételek:
Az utazástól megéhezve pita gyros-t kerestünk, de nem találtunk. Mindenhol csak hotdogot árultak, olcsón 60 centért. Hamburgeres is volt és nagyon sok pékség, cukrászda ahol sok édes és sós pitákat ( nagyja töltött rétestészta) lehet kapni. Végül találtunk gyrost is, de nem volt szimpatikus. Nagyon kis pitát, kenyeret használtak hozzá, és nem tűnt túl laktatónak. Ez volt az egyetlen, amit drágábbnak találtunk, mint a szigeten, 2,50-2,80 körül volt (nálunk 1,50 - 2 euro).
Reggelente az utcán koulouri-t árultak, kissé édeskés karika alakú péksütemény. Szalep (ital)árus ott volt egész nap, de nem kóstoltuk.
- cukrászdák, pékségek nagy, tágas teremben, csodaszép tortákkal, muffinokkal a kirakatban. Mig itt a szigeten van egy szűk helység, pult, ami polc vagy hűtő, mögötte az eladó és az mögött a kenyerek, ennyi.
- üzletek - olcsók, minden másodikban 1 euros bizsuk, női topok, pulóverek 2-3 eurótól,...
- Thesszaloniki sokkal olcsóbb mint Zakynthosz, mi úgy vettük észre:
kávé + 0,5 L víz 1 euro (Zantén a víz 50 cent, kávé 1,50-3,50 euro közt)
kávé + tiropita (sajtos rétes) 1,20 (Zantén jó ha annyiért megkapom a pitát, de nem nagyon hiszem)
kenyér 360g 50-60 cent (nálunk 90 cent, 300g)
ruhák (itt 5 euro alatt csak azt lehet megvenni amit már a kínai sem tud eladni)
- ami sajnos minden nagy város része a kéregetők. Zakynthoszon legalább ilyet nem látni, igazság h most már van 1-2 de úgy gondolom, remélem ők nem hontalanok.

A városban csak 2 napot töltöttünk, így nem volt időnk körülnézni nagyon. A képeket is amit készítettünk, nem lettek jók, ezért vannak a netről.


Megkóstoltuk a roxakia-t.
Állítólag tipikus görög édesség, viszont itt
Zakynthoszon nem ismerik. Megkérdeztem az egyik görög ismerősömet, ő sem ismerte.
Édes, ez is mézes szirupos öntetben áll. Tésztája inkább gyúrott, puha kakaós töltelékkel. Ezek helyes kis formák, mint nálunk a normál pogácsa. 6 kis darabot vettünk, de nehéz volt, majd 4 eurot fizettünk. De finom volt.
Van még nagyobb formában is, ami olyan 10 cm átmérőjű lehet, azt roxa-nak hívják. Roxakia kicsi roxat jelent.


Vasárnap este a központi kávézók, bárak teli voltak.És még mondja vki h válság. A nappali sétáló részen este alig lehetett áthaladni. Nagyon szép, tágas bárak mindenhol. A hangulat olyan volt, amikor átsétáltunk rajtuk, mintha buliban lennénk.

Tetszett a város, csak kevés időnk volt.



2012. március 2., péntek

Velencei esküvő

A húsvéti böjt előtti utolsó szombaton rendezik. A "meghívottak" 16. századi ruhákban vonulnak fel, kelengyét és ajándékokat is visznek. Ez este 6-kor kezdődik, és kb. 8-ra érnek a térre, ahol a színpad van.



Szerintem úgy lenne még érdekesebb, ha valaki igazából megesküdne, nem pedig színdarab lenne. Nem tudom, nem gondoltak-e még rá?
A színpadra először a katonák, udvarhölgyek mennek, majd a királyi pár és utána a vendégsereg, átadják az ajándékokat. Majd vmi hír jön, h a királynak el kell mennie háborúba, visszajön, megtartják az esküvőt. Kisorsolnak vkit a közönségből, akinek az lesz a dolga, h összeadja őket. Majd táncolnak, az ifjú pár is, udvarhölgyek is.
Vannak igazi vendégek is, tánccsoportok a Jón szigetekről, akik bemutatják az ottani hagyományokat.

Korfu:
nagyon szép virágos fejdíszük volt, ruhájuk is szép színes volt.


Lefkáda:
tetszett a hosszú fejkendő, de a női ruha elég furcsa volt, mintha papír vagy fém, vmi kemény lap lenne a mell alatt.
Kefalónia:
ruhájuk egyszerű volt, már túl szürke is, de nekik volt a legélettelibb táncuk.