2012. február 29., szerda

Zakynthos - Carnaval - 2012 (II)

Újrahasznosítók:







Bevásárlókocsi. Mikor már azt hiszem h több "jármű"-t már nem lehet hozni, mindig kitalálnak még egypárat, de messze még a vége.
Öregek - ruházatra nem a legeredetibb, de annál jobb kis jeleneteket rendeztek.











Szeretik a politikát is belekeverni.














Cigány árus kínálgatja a portékáját.
Hoztak mindent, szőnyeget, csibéket, krumplit.



4 méter hosszú motor.










Ez is nagyon hosszú volt, nem fért a képbe.


A karneváli király égetése.

2012. február 25., szombat

Karnevál és a böjt kezdete

Lassan vége a karneváli időnek, a sok bulinak. Ilyenkor a legtöbb bár, szórakozóhely még hétköznap is szervezett programokat. Pár pontban összefoglalom a napi főbb eseményeket:
- múlt csütörtök - torkos csütörtök
- múlt vasárnap - már megvolt a gyerekcsoportok karneváli felvonulása
- szombat - velencei esküvő
- vasárnap - grand carnaval - gyerek és felnőtt csoportok felvonulása, - povero carnival - karneváli király temetése, a bábu felégetése (vicces kis színdarab)
- hétfő - kathara deftera - tiszta hétfő - a böjt kezdete

Ezen a hétfői napon szokás a sárkányokat eregetni. Ilyenkor mindig szeles napunk van, sokszor túl sok a szél is. A sárkányok általában 6szög alakúak és valami mesefigura vagy focicsapat van rá festve. De legjobban az apukák élvezik akik azon versengenek kié megy a legmagasabbra. 3-500 méter madzag mindenkinél van, és fel is használják.
Sokan járnak tavernákba (tenger gyümölcsei a közkedveltek - polip, kagyló is ünnepelni, vagy piknikezni, vagy nagyobb faluk, városok szerveznek vmi programot (általában színházi előadást) és pikniket (zakinthoszi bablevest, halvát, halat,... böjti ételeket kínálnak sokszor ingyen).
Hagyományos étel a lagana kenyér, amit csak az év ezen napján lehet kapni. Nagy, lapos kenyér.


2012. február 18., szombat

Vegyes dolgok

Míg mostanában Görögországról csak a "rosszat" lehet hallani, addig a mindennapokban történnek más dolgok is.
Itt van a "válság" már jó pár éve. Mit lehet tenni? Elfogadni, harcolni, együtt élni vele,... Ezek is sorra kerülnek minden nap. Véleményem szerint, ezért is tettem idézőjelbe a válság szót, eddig csak bebeszélték a népnek, és most kezd valósággá válni. Tavaly még a turizmus is fellendült, mindenki happy volt. Talán csak az éttermesek nem annyira, az új adók és az all inclusive-k miatt.
Most meg látom az utcányi sort a munkanélküli előtt, és nem értem. Jó, kevesebb az irodista, de eddig is csak a kávét itták és nem dolgoztak, most meg lehet h az egy elvégzi azt, amire eddig 5en kellettek. Igen, több a munkanélküli, de azért nem ennyivel. Már bevezették azt is, h nem kell minden hónapban bejárni. Akkor mégis miért van már hajnali 5től 100 ember a sorban? és amire nyit az iroda, 8ra már 3-400 ember várakozik.
Tiltakozásként felgyújtsák Athént? Igen, tények. Megszoktuk, majdnem heti rendszereséggel mutatja a tv már pár éve. Szigeteket és más városokat nem nagyon érinti, Zakynthoszt meg egyáltalán nem. Amúgy nem hiszem h a nép követi el ezeket. Ez politika és mindenki azt gondol amit akar.
Nem vagyok görög, de itt élek és szeretem ezt az országot. Európai vagyok és most nagyon örülök, h több országban is rendeznek tüntetéseket görög szolidaritásként. Mert ez nem csak Görögországról szól.
Eddig nem érdekelt a politika, most sem, csak hát követni kell a fejleményeket. Mindenkit az izgat mi lesz, mit kellene tenni, maradni vagy költözni. Nehéz.
Nehéz azt is látni, h változik a környezet. Főleg most, h elkeztem újságot olvasni és minden napra van vmi rablás, betörés cikk ezen a kis szigeten. Lehet, h eddig is ennyi volt, csak máshogy viszonyultam hozzá. Eddig el mertem menni úgy egy üzletbe, h a motoron hagyhattam a többi táskát, hányszor felejtettük a kulcsot a motorban,... és mindig azt mondta a férjem, h ez Görögország, itt nem veszik el.
Remélem, h az emberek nem fognak ilyen könnyen megváltozni.

Karnevál is van. Karácsony és a Húsvét közti időszak. Nekem ez a kedvencem, talán mert otthon egy maszkabállal az iskolában elintézik és semmi mást nem jelent. Másik oka h beindít egy folytonosságot, több rendezvény is van, majd Nagyböjt, Húsvét, és lassan elkezdődik a szezon. Nyár lesz és röpke idő alatt el is múlik.

Itt egy videó, milyen is a zakynthoszi karneváli felvonulás:

Idei program egy-két napja:
február 12. - A "város bírái" megnyitották a karneváli időszakot, majd biciklis felvonulás következett (youtube)
február 14. - Valentin nap is közbejött. Elmentünk étterembe. Először még azon viccelődtünk, h komoly válság van, üres a parkoló. Bementünk, mi voltunk a második vendégek. Fél órán belül tele volt a terem. Ami feltűnt, h kevés pár volt. Legtöbb asztalnál ott volt az egész család vagy a baráti kör. A városban volt zene, utcai énekesek.
február 16. - csiknopempti - torkos csütörtök - ilyenkor a mi falunkban összegyűlünk a főtéren, vagy esős időben az oviban, eszünk, iszunk, mulatunk. Jó szokott sikerülni, bár a hangulat talán minden évben esik egy kicsit, kevesebben jönnek el és hamarabb véget ér. Idén nem is táncolt senki. Pedig ingyen van minden, és ki sincs számolva, h fejenként mennyi szuvlakit illendő venni. Ezen a napon mindenhol grilleznek, munkában, iskolában is, de nem mindenhol ingyenes azért. Bár sok helyen. Az egyik tanító meg is jegyezte - Ha ezt látná Merkel,...
február 19. - piccolo carneval - amikor gyerekek vonulnak fel a városban
február 25. - velencei esküvő - középkori ruhákban felvonul a vendégsereg, ajándékokkal, majd a színpadon megtartják az esküvőt
február 26. - grand carnaval parade - gyerekek és felnőttek felvonulása 2-3 óra hosszú, majd este a karneváli király elégetése és befejezése ennek az időszaknak.
Eközben rendeznek még több bált, kiállítást, színházi jeleneteket, játékokat, gyerekeknek arcfestést, táncbemutatókat, sok meglepetéssel.

2012. február 13., hétfő

Csak mert tetszik

Albán lakodalom

Az utóbbi időben ahányszor Albániába látogattunk, mindig valamelyik rokon házasodni készült. Így már több összehasonlítási alapom is van. Albán lakodalmak közt nem volt nagy külömbség, elég hasonlóak. A mi szokásainkhoz viszonyítva pedig nagyon eltérőek. Míg nálunk az esküvő, a lagzi, és minden ami hozzá tartozik egy napon van, addig Albániában ez egy egész hetet is jelent.

Meghívó
Nem szokás személyes meghívót készíteni. Eddig még csak kézzel írott fél képeslap nagyságút láttam, félbehajtva, az elején természetesen mennyasszonnyal és vőlegénnyel. Rokonokon kívül meghívják még a szomszédokat is. A nem túl közeli ismerosök meghívóján ott van, h egy személyre vagy egy párra szól.

A lagzi előtti hét
Esténként mindkét családhoz rokonok és barátok mennek gratulálni. Régebben a lányos családhoz csak az utolsó 3 napban mentek vendégek. A háziak kávéval és zenével (dj) várják a gratulálókat. A kávé nagyon fontos, szimbolikus jelentéssel is bír. A csésze aljába helyezik a vendégek az ajándéknak szánt pénzt, amit valaki gondosan fel is jegyez. Ajándékot csak egyszer adnak, de ha tudnak minden este elmennek jó hangulatot csinálni, táncolni, együtt örülni. Az albánok nagyon összetartók, még akkor sem maradnak otthon ha hideg van (ilyenkor sok ember gyűlik össze és ezért kint szokás szervezni a táncot). Talpalávalót adhatja a dj, vagy utolsó nap szokás hagyományos zenekart is hívni, ez 2-3 emberből áll. A dobot nagyon szeretem. Szerintem ezekben a napokban jobb a hangulat, mint a lagziban. Utolsó nap vacsorával köszönik meg a házigazdák a vendégeknek, h ott voltak majd minden nap.

Szombat - mennyasszony lagzija
Lehet nappal vagy este. Hasonlóan zajlik mint a vőlegényé. A vendégség 200-250 személy körül van. Ez köszönhető annak, h gyakoriak a nagycsaládok, 5 gyerekkel. Később érkezik a vőlegény és kb. 10 fős rokonsága reprezentálni. Ilyenkor sorfallal fogadják az új rokonokat. Együtt mulatnak, de nem várják meg a lagzi végét, viszik a vőlegényt is.

Vasárnap - vőlegégy lagzija
Szintén lehet nappal vagy este, de inkább a nappalt preferálják, h ne legyen gond senkinek a közlekedés.
Korán reggel a férjjelölt egypár rokonával felkeresi a jövendője házát. Természetesen fogadják őket, behívják, a nők egyik, a férfiak egy másik szobában tartózkodnak. Míg elkészül a mennyasszony, addig a vendégek beszélgetnek egy kicsit. Jön a fehérbe öltözött lány és sírva (most már csak tettettve) hagyja el e a szülőházat. A körülöttük állók cukorkákkal dobálják meg az autót.
Majd a pár a férfi kisérőivel elmennek szép helyekre fényképezkedni.
Déltájt érnek az étterembe ahol a lagzit tartják. Ekkor még a vendégség kint várja a párt és csak utána mennek be az épületbe. A vendégséget lokummal és bonbonnal fogadják. A pár tiszteletkört tesz a rokonok közt és a mennyasszony rózsát dob az összes asztalra. Ez után már lehet táncolni és enni. A táncot általában a család kezdi meg.
A pár külön asztalnál ül, egy-két lépcsőfokkal feljebb is, h mindenki jól lássa őket. Szokás h nem ülnek le, vagy csak nagyon keveset. Táncolni sem szoknak együtt, csak az utolsó táncot. A férj ha tud táncol többször, ha nem akkor is legalább egyszer a barátaival. Furcsa szokás, h nem mosolyognak, komoly arcot vágnak (ami szerintem inkább hasonlít az unalom és a szomorúság közti állapotra).
Az ünnepség 4-5 óra hosszú.
Menü
- Előétel - ez már ott van az asztalon, amikor a vendégek jönnek. Egy nagy tányér, álltalában hosszúkás, salátákkal, sajtokkal, hússal, felvágottal, tusival (sós vízben eltett zöldségek),...
- Vmi mártogatós gulyás féleség - ezt kicsit később hozzák kis hőálló kerámia tálban az asztal közepére. Kenyérrel eszik.
- Sajtos háromszögpite és csofte (hosszúkás albán fasírt)
- Hús
- Kis idő múlva megint hoznak egy tányér húst nagyon kevés hasáburgonyával vagy rizzsel
- Sütemény - ez után rögtön elmegy a vendégsereg
- Az asztalon lehet még saláta, grillezett zöldség (padlizsán), gyümölcsöstál. Italok közül kola és hasonló üdítok, sör, kevés helyen bor és/vagy pálinka.

(Megjegyzés: Nagyon furcsa volt látni, h külön tartják a lagzit, eddig még soha nem hallottam ilyenről. Majd felvilágosítottak otthon, h ez nem is annyira újszerű, hisz régebben nálunk is szokás volt.)

Szokások
- a lakodalom napján (vasárnap) elviszik a kelengyét is (kézzel varrott, hímzett abroszok, párnák,... mosógép,..., ajándékok az új családtagok számára)
- táncok - főleg ha sokan vannak, akkor nincs mindenkinek ideje táncolni, ezért szokás időpontot kérni. Tánc közben lehet látni, h az emberek pénzt szórnak szét. Jobb esetben ezt a házasulandó pár kapja, de legtöbbször a zenekar szedi be jutalomként.
- hús - lehet h feltűnt, h a menüben kétszer írtam, nem tévesztettem el. A jó lagzi mérvadója a hús mennyisége. A többi nem számít.
- felszolgálás - étteremről van szó!!! - az új fogást tányéron hozza a pincér és az alsó tányérra önti, és ez így van mindenhol
- a lagzi vége - fiatal pár táncol, majd a rokonok gratulálnak és pénzt adnak nekik, a férfi elszív egy cigarettát és egy zsebkendőt gyújt meg (ez vmi olyat szimbolizál, h befejezi az eddigi életét és újat kezd). Tortát hoznak (amiből nem kap senki), koccintanak és ennyi. Lehet, h a torta a tánc előtt van, már nem emlékszem. Közben a vendégek is kapnak süteményt, megeszik és elmennek.
- újasszony a háznál - a ceremónia után már a feleség a férj lakásába megy.
- 1. hét - szokás az is, h 2-3 nap elteltével a lány, most már asszony meglátogatja a szüleit és ott tölt 2-3 napot

Nászéjszaka előtt
Este a közeli rokonság, ami nagyobb, mint amit nálunk jelent, meglátogatja az újdonsült pár lakását, ami általában a fiú szülői háza. Egy cseppet elidőznek ott, majd estefelé énekekkel bátorítják/viccelődnek az újdonsült férjjel, és elkisérik a szobaajtóig, ahol már a felesége várja.

Esküvő
Katolikusoknál még nem voltam lakodalomban, muszlimoknál és ateistáknál nincs vallásos ceremónia. A polgári esküvőt nem tartják fontosnak. Megtarthatják hamarabb is, de inkább a lagzi után pár nappal, hónapokkal később a megszokott. A lakodalom a fontos, amikor ott az egész rokonság és tanúja mindennek. A hivatalba csak a pár megy, még tanúra sincs szükség.


És minden ilyen alkalommal megkérdezik tőlem, nem-e kaptam kedvet hozzá? Hát nem. Túl fárasztónak tartom. Régebben még a férjem szeretett volna ünnepséget is tartani, de amikor a testvérének segítkezett, neki is elment a kedve tőle. Vendégnek lenni persze nem rossz, sőt!

2011. december 8., csütörtök

Advent és Karácsony

Furcsa ez az időszak itt. Nem az igazi, tél és hideg nélkül. Számomra a Karácsony és a tél az úgy egybeesik. Más is nagyon fontos hozzá, a család, az otthoni nyugalom, a vallásos oldala,... Még nem töltöttem az ünnepeket Görögországban. El sem tudom képzelni, milyen lenne.

Ami pedig a jó oldala a görög adventnek, hogy nem túlozzák el annyira, mint otthon. Már októberben láttam az első karácsonyi témájú hivatkozásokat, linkeket a facebookon. Itt még nyarat írtunk! Vagyis még volt egy-két turista.
A tenger melletti főutat advent első vasárnapja utáni napon díszítették ki, a főtéren a fát ma este világítják ki először. Az üzletek is lassan díszítgetnek.




Így szép (2010),


de világítás nélkül elég siralmas. Vannak olyan "karácsonyfák" is amik csak pár vonalból állnak. Nem tudom elhinni, h azok valakinek tetszenek.





















Betlehem







Az otthonokban a karácsonyfát december elején állítják fel és hasonlóan öltöztetik fel. Szintén szokás színes égőkkel dekorálni a házat kívülről. (Más ünnepekkor is, pl. névnap, kivilágítják a házakat, de olyankor csak a szokásos villanyokat, kerti lámpákat kapcsolják fel.) Ami eltérő, az h a hajó szimbóluma is megjelenik majdnem minden családnál. Ez ilyen készen kapható kivilágíthatott forma.
Asztali gyertyás adventi koszorút nem készítenek, csak az ajtóra. (Albániában láttam az üzletben árulni, de keresztény családot nem ismerek, így nem tudom, mennyire szokás.)


Karácsonyi édességek:

melomakaróna (gyúrt diós édesség, sziruppal átitatva),








kurabídesz (szárazsüti, mandulás, porcukorba forgatva).






Mikulást nem ünneplik, vagy nem a mi hagyományainkhoz megszokottan. December 6-án van Nikolaosz névnapja. Ez az egyik legelterjedtebb név errefele. Ő a tengerészek és a halászok védőszentje is. Nagyon sok tenger melletti település neve is - Ájosz Nikolaosz. A görög Télapót Ájosz Vaszilisznek hívják és december 31-én jön és osztja szét az ajándékait. (ájosz - görögül szentet jelent, αγιος)

A görög koléganőmtől úgy hallottam, h (a Szilvesztert) az év utolsó napját is a család együtt ünnepli. Meglepődött, amikor mondtam, h nálunk ez inkább a bulizásról szól. Megnyugtatott, nem maradok le semmiről, itt nem szokás utcai programokat szervezni.
Hasonlóan, a görögöknek is megvannak az eszközei arra h kiderítsék ki lesz szerencsés az új évben. Vaszilopitát sütnek, amiben elrejtenek egy érmét, és aki ezt megtalálja az bízhat abban h a szerencse kisérni fogja.


Kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek!








2011. december 1., csütörtök

Ókori görögök vívmányai

A turizmusban dolgozók többsége az év másik felében munkanélküli. Nem rossz ez, van egy csomó szabadidő, nyugalom. Valakitől azt hallottam, h ez az időszak a tévézés ideje. TVt egyáltalán nem nézek, de sok filmet online. Ma valahogy ilyen görögösre sikerült a nap. Valami misztikusabbat vártam, de ebből is sokat tanultam.

Görögországi útifilmek (kicsit régi)

Véletlenül rátaláltam a neten egy útifilmsorozatra, meg is néztem az első részt.
A minőség nem a legjobb, de azért találtam benne egy-két érdekes dolgot. Azt nem tudom milyen öreg, de azért nekem tetszett. Vártam, h többet mutat Zakynthoszról és meglátom, milyen változásokon ment keresztül, de sajnos csak nagyon keveset beszélt a szigetről. Még navajóról sem mutatott képet, lehet h ez a film még attól is régebbi. Talán a főtérről hiányoztak a pálmák, de lehet h csak nem ért a kamerába.
A videó elején elég furcsa helységneveket használ, nem tudom honnan szedte a riporter.

Pár mondatban bemutat több szigetet.

és a többi része:


Kréta, Korfu és Ciprus (1, 2) csak letölthető.

2011. november 11., péntek

Halva

Mi ez?

Magyarul furcsán hangzik ez a név, de hát vannak ilyenek. Ez egy édességféle, pontosabban 2 különböző étel neve is. Itt Görögben mind a kettőnek ugyanaz a neve, halva. Olvastam több magyar oldalon, h helyesebb ha halvas-nak, helvá-nak vagy halavá-nak hívjuk, h megkülömböztethető legyen, de én inkább maradok az eredetinél. Wikipédiából megtudtam, h a szó arab és édeset jelent. Elterjedt egész sok helyen, Ázsia déli részén, Észak-Afrikában, a Balkánon,...


Halva 1: ez az első alkalommal a kedvencem lett. Alapja a tahini (szezámmagpüré). Nagyon sok ízben lehet kapni, natúran, kakaósan, mandulával, más diófélékkel, mézzel. Sajnos nem tudom, h kell készíteni.
Más országokban készítik még napraforgómagból (kóstoltam és az is finom) és más diófélékből is.


Halva 2: ezzel sokáig nem szimpatizáltam, de az utóbbi időben többször is ettem, és ma elhatároztam, h itthon is kipróbálom. Ennek az alapja a liszt/dara.

Albánia (hallvë): a wiki szerint ott eltejedt az egyszerű lisztből készült változat is, de nem ritka a kukurica lisztes sem. Erről nem tudok mit írni, nem láttam és nem kóstoltam még. (Rákérdeztem, készítik fehér és teljes kiörlésű liszttel, kukoricaliszttel is. Ünnepekkor is esznek halvát, de pl. halotti tor hagyományos étele is.) Tapasztalatom szerint az albánok nem igazán készítenek édességeket. Náluk nincs az, h hétvége - mit süssünk? Másrészt, a hagyományos fajtákon kívül (baklava, ravani,... amik az egész balkánon megtalálhatók) nem tudnak sütni a háziasszonyok. Ezt nem tudom mennyire igaz az egész országra, lehet h csak az összes kivételt én ismerem.

Görögország (χαλβάς): a durum búzadarás alaprecept arányai 1:2:3:4 (olaj-dara-cukor-víz).

Először a szirupot kell elkészíteni: felforralni a cukros vizet, összefőzni, h a cukor olvadjon el. (Én sokaltam a cukrot, ezért csak másfél csésze cukrot használtam és kevés mézet. Ízesítésnek még tettem bele narancshéjat, fahéjat és kevés narancslevet. Így is elég édes volt számomra, nem bántam meg.)
Majd a darát pirosra pirítani és hozzáönteni a szirupot. Itt vigyázni kell, sok gőz jön belőle.
Még egy kicsit kell főzni, h kása állagú legyen. Ha kész lehet bele tenni diót, illik hozzá.
Legszebb ha vmi formát vesz fel. Hűlés közben szépen összeáll, és az olajossága miatt egyszerűen kijőn minden formából.
Egyszerű, gyors és finom.



az enyém ilyen lett, szépen szeletelhető

2011. november 7., hétfő

Bajrám

Ahogy már korábban is említettem, férjem Albániából származik, családja az iszlámot tartja a vallásának. Ezt nem úgy kell elképzelni, mint ahogy a tv-ben szokták mutatni (pl. náluk, és egész Albániában a nők egyáltalán nem hordanak hosszú ruhákat, kendőket).

A mindennapi életünkben ez nem nagyon mutatkozik meg. Azért írok csak róla, mert szeretném egy cseppet megmutatni ezt a vallást is, szerintem nagyon sokan csak nagyon keveset tudnak róla. Így voltam én is. Férjemmel szeretünk a vallásról, Istenről és más ilyen témákról beszélgetni. Néha mond nagyon érdekes dolgokat is.

Tegnap volt Bajram ünnepe (ezt így hívják albánul, magyarul áldozati ünnep talán). Nem volt semmi különös, a férjem testvéreivel együtt grilleztünk. Ettünk, ittunk, jól éreztük magunkat. Ez inkább olyan tipikus vasárnapnak tűnik számomra, ha összevesszük a kerti sütést és a családlátogatást.

Egyszer voltam Albániában is ezidőtájt. Már nem nagyon emlékszem pontosan. Azt tudom, h reggel vágtak vmilyen állatot, talán kecskét vagy bárányt. Délután meglátogattunk pár rokont és annak a kecskének az egy negyed részét odaajándékoztuk az egyik rokonnak. Ezt egy szép szokásnak tartom, álltalában olyat választanak, aki a legszegényebb és annak adják oda.
A muszlimok nem csak ünnepnapokon járnak mecsetbe, de minden nap. Ilyenkor azért lehet h többen. Tirana leghíresebb mecsetje előtt is nagyon sokan gyűlnek össze, ezt csak a hírekből láttam.

Mit is ünnepelnek ilyenkor?
Amit a Bibliából is ismerhetünk, amikor Ábrahám fel akarta áldozni egyetlen fiát Istennek, de végül is Istennek elég volt a szándék és egy bárányt küldött, h azt áldozzák fel a fiú helyett.
Változó ünnep.

- pár link, ahol pontosabban tudnak róla írni wikipedia és az iszlam.com


2011. november 4., péntek

Neve nincs gyümölcs


Ezt a gyümölcsöt tavaly fedeztem fel. Itt, Zakynthoszon a hegyekbe vezető út tele van ezzel a bokorral. Nem ismertem, nem is láttam sehol, de a férjem biztatott, hogy ő ismeri és ehető. Kicsit bizalmatlanul, de megkóstoltam. Íze édeskés, de a külseje kicsit szúrós, ami hasonlít a litcsihez, de ennél nem érdemes leszedni.
Majd még ugyanabban a hónapban elmentünk Albániába, megnéztük Tirana Dajthi hegyét, és az út tele volt ilyen fákkal. A városban is láttam, h több helyen árulják.

Ezután próbáltam beazonosítani, rákeresni, h mi is a neve, esetleg mire is jó. Nagy nehezen rátaláltam a wikipediaban, de nem sok mindent ír róla - Arbutus - csak annyit említ, h inkább lekvárnak és likőrnek, brandynek hasznalják fel.
görögül - kumaro (κούμαρο)
albánul - mareja, mare

Ősszel, októbertől decemberig terem gyümölcs rajta.